Az Úr ImádságaMinta

Megbocsátás

Mindenek előtt: bizonyos fordításokban a bűn szó tartozásként jelenik meg, míg az ellenünk vétkezők a nekünk tartozók. Mindenesetre pont azért, mert a mindennapi életben hozzá vagyunk szokva a pénz szerzésének és elvesztésének gondolatához, a tartozás hasonlata segíti a megértést. A bűn valójában tartozás.

Van itt három fontos dolog, amik felett nem szabad elsiklanunk.

Az első, hogy a Bibla világosan fogalmaz arra vonatkozóan, hogy mindannyiunknak teljes megbocsátásra van szükségünk. Néhányan nagyon lazán kezelik a bűn gondolatát. Mintha csak valami aprócska probléma lenne, egy porszem egy kabáton, amit könnyen lesöpörhetünk. A bibliai kép azonban ennél sajnos sokkal tágabb, mélyebb és egyetemesebb.

• A bűn tágabb, mint gondolnánk. Hajlamosak vagyunk csupán olyan dolgokat bűnnek tekinteni, amik címlapra kerülnek, mint például látványos kapzsiság, hatalmas méreteket öltő korrupció, házasságtörés és gyilkosság. Szintén gyakran gondoljuk azt, hogy a komoly bűnök olyanok, amiket mi személy szerint nem követünk el. A bibliai definíció azonban ennél sokkal több mindenre terjed ki, és magában foglalja az alig észrevehető, privát bűnöket is, amik ritkán kerülnek napvilágra: irigység, árulás, tiszteletlenség, képmutatás, arrogancia, gyávaság és így tovább. Sőt mi több, Jézus arra is rámutat, hogy a bűn nem csak a tettekben, hanem már a gondolatokban is megmutatkozik.


• A bűn egyben mélyebb is, mint gondolnánk. Egy mélyreható, krónikus fertőzés, ami az emberi létezés valamennyi területére beférkőzött: test, elme és lélek. Még nyugtalanítóbb a tény, hogy a bűn nem csak két ember között létezik, hanem ember és Isten között is.


• A bűn sokkal egyetemesebb, mint ahogy be merjük vallani. Senki sem mentes alóla. Erről a Biblia nem csak beszél, de be is mutatja Krisztusban. Ahogy az evangéliumban láthatjuk, Jézus életével egy olyan példát állít elénk a tökéletes életre, amelyre egyikünk sem képes.

A második a megbocsátás lehetősége. Az egyik legkegyetlenebb dolog, amit bármilyen vallás vagy hiedelemrendszer tehet, ha elítéli a bűnösöket anélkül, hogy egyben meg is bocsátana nekik. Ez olyan, mintha egy orvos azt mondaná neked, hogy súlyos betegségben szenvedsz, ugyanakkor nem javasolna gyógymódot. A kereszténység örömének középpontjában a megbocsátó Isten áll: rajta keresztül az adósságunk törlesztésre kerül, a bűneink megbocsáttatnak. Az Ószövetségben a bűnbocsánat állati áldozatok bemutatásán keresztül történt. Az Újszövetség elmagyarázza azt a mélyreható valóságot, hogy ezek az áldozatok mind Jézus végső keresztáldozata felé mutattak. Az adósságaink csak akkor kerülnek törlesztésre, ha hagyjuk, hogy Isten megfizesse őket. A bűneink eltöröltetnek, Krisztusban szabadulást nyerhetünk alóluk.

A harmadik, hogy míg ez a szabadon nyert megbocsátás a lehető legjobb hír, egyben kötelezettséggel is jár. Akik megbocsátást nyernek, meg kell bocsátaniuk másoknak. Ez logikus: ha megkaptuk a megbocsátás gyógyírét a bűneinkből való gyógyuláshoz, akkor mi sem tarthatjuk ezt vissza azoktól, akik vétkeztek ellenünk. Ez az elv gyakran vezet félreértéshez, ugyanis néhányan azt gondolják, hogy Isten csak akkor bocsát meg, ha mi először megbocsátunk. Valójában azonban Isten bocsát meg először, és ezt szabadon teszi, viszont feltételezi, hogy az erre adott természetes válaszként hagyjuk, hogy ez a megbocsátás kiáradjon az ellenünk vétkezőkre is. Törhetetlen kötelék áll fenn aközött, hogy Isten megbocsát nekünk és mi megbocsátunk másoknak. Ezt fontos fenntartani.

Nincsenek illúzióim azzal kapcsolatban, hogy könnyű lenne a megbocsátás. Könnyű azt mondani egy rosszindulatú cselekedetre vagy árulásra, hogy meg van bocsátva. Valójában azonban egyes sebek olyan mélyre nyúlnak, hogy a gyógyuláshoz időre és a Szentlélek segítségére lehet szükség.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy habár bocsánatot nyertünk a kereszt által, továbbra is folyamatosan Isten elé kell járulnunk a megbocsátásért. Istenhez, mint tökéletes szülőhöz fűződő új kapcsolatunk révén fontos, hogy mindig tisztában legyünk vétkeinkkel, amikor találkozunk Vele. A meg nem vallott és meg nem bocsátott vétkek akadályt képezhetnek és ártanak az Istennel való kapcsolatunknak. A mindennapi kenyerünkhöz hasonlóan imádkozzunk a mindennapi megbocsátásért is.