A húsvét történeteMinta

SZOMBAT

Az asszony összetörte az edényt és kiöntötte belőle az összes kenetet. Bőkezűen pazarolta el mindazt, ami értékes volt számára. Azzal, hogy az edényt összetörte, kizárta annak a lehetőségét, hogy bármennyit megtartson belőle saját magának, vagy esetleg eltegyen későbbre. Odaadta mindenét, amije volt - múltját, jelenét és jövőjét. Jézus azt mondta, hogy az emberek örökre emlékezni fognak majd ennek az asszonynak a szeretetére. Később, az utolsó vacsoránál megismétlődtek ezek a szavak. Jézus összetörte a testét és kiöntötte a vérét értünk. Ez alkalommal, amikor olvasod Jézus szavait, „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre," ne a kis darab kenyeret és szőlőlét képzeld magad elé! Legyen az úrvacsora annak a jelképe, amire elhívattunk! Jézus arra hív, hogy tegyük azt, amit Ő tett: töressünk össze és öntessünk ki. Adjunk bele mindent! Ne tartsunk semmit vissza! Engedjük el a gyeplőt! Ez lenne az igazi megemlékezés mindarról, amit Jézus tett. Nem egy szertartás ápolása, hanem a valós megemlékezés. A te életedben hogyan néz ki ez a „megtöretés és kiöntetés"?