Emlékezz Isten tetteire

Lelki méregtelenítés

A jobb olvasási terv

A bűnbánat cselekedetei

Átélni Isten megújítását

Szent érzelmek – Bibliai válasz minden kihívásra

Használd idődet Isten céljaira

Elizeus: Egy döbbenetes hit története

Hinni Isten jóságában, bármi történjék is

Megváltozva: A következő lépés egy megváltozott életért.

Revised Hungarian Bible

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkJHN">
 <div class="chapter ch17" data-usfm="JHN.17">
 <div class="label">17</div><div class="s">J&#233;zus f&#337;papi im&#225;ds&#225;ga</div><div class="m"> 1Miut&#225;n ezeket mondta J&#233;zus, tekintet&#233;t az &#233;gre emelve &#237;gy sz&#243;lt: Aty&#225;m, elj&#246;tt az &#243;ra: dics&#337;&#237;tsd meg a te Fiadat, hogy a Fi&#250; is megdics&#337;&#237;tsen t&#233;ged, 2mivel hatalmat adt&#225;l neki minden haland&#243; felett, hogy mindazoknak, akiket neki adt&#225;l, &#246;r&#246;k &#233;letet adjon. 3Az pedig az &#246;r&#246;k &#233;let, hogy ismernek t&#233;ged, az egyed&#252;l igaz Istent, &#233;s akit elk&#252;ldt&#233;l, J&#233;zus Krisztust. 4&#201;n megdics&#337;&#237;tettelek t&#233;ged a f&#246;ld&#246;n azzal, hogy elv&#233;geztem azt a munk&#225;t, amelyet r&#225;m b&#237;zt&#225;l, hogy elv&#233;gezzem: 5&#233;s most te dics&#337;&#237;ts meg, Aty&#225;m, &#246;nmagadn&#225;l azzal a dics&#337;s&#233;ggel, amely m&#225;r akkor az eny&#233;m volt ten&#225;lad, miel&#337;tt m&#233;g a vil&#225;g lett. </div><div class="p"> 6Kijelentettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adt&#225;l a vil&#225;gb&#243;l. A tieid voltak, &#233;s nekem adtad &#337;ket, &#233;s &#337;k megtartott&#225;k a te ig&#233;det. 7Most m&#225;r tudj&#225;k, hogy mindaz, amit nekem adt&#225;l, t&#337;led van; 8mert azokat a besz&#233;deket, amelyeket nekem adt&#225;l, &#225;tadtam nekik, &#337;k pedig befogadt&#225;k azokat, &#233;s val&#243;ban felismert&#233;k, hogy t&#337;led j&#246;ttem, &#233;s elhitt&#233;k, hogy te k&#252;ldt&#233;l el engem. 9&#201;n &#337;&#233;rt&#252;k k&#246;ny&#246;rg&#246;k: nem a vil&#225;g&#233;rt k&#246;ny&#246;rg&#246;k, hanem azok&#233;rt, akiket nekem adt&#225;l, mert a tieid, 10&#233;s ami az eny&#233;m, az mind a tied, &#233;s ami a tied, az az eny&#233;m, &#233;s &#233;n megdics&#337;&#237;ttetem &#337;benn&#252;k. 11T&#246;bb&#233; nem vagyok a vil&#225;gban, de &#337;k a vil&#225;gban vannak, &#233;n pedig tehozz&#225;d megyek. Szent Aty&#225;m, tartsd meg &#337;ket a te neved &#225;ltal, amelyet nekem adt&#225;l, hogy egyek legyenek, mint mi! 12Amikor vel&#252;k voltam, &#233;n megtartottam &#337;ket a te nevedben, amelyet nekem adt&#225;l, &#233;s meg&#337;riztem &#337;ket, &#233;s senki sem k&#225;rhozott el k&#246;z&#252;l&#252;k, csak a k&#225;rhozat fia, hogy beteljesedj&#233;k az &#205;r&#225;s. 13Most pedig hozz&#225;d megyek, &#233;s ezeket elmondom a vil&#225;gban, hogy az &#233;n &#246;r&#246;m&#246;m teljes legyen benn&#252;k. 14&#201;n nekik adtam ig&#233;det, &#233;s a vil&#225;g gy&#369;l&#246;lte &#337;ket, mert nem a vil&#225;gb&#243;l val&#243;k, mint ahogy &#233;n sem vagyok a vil&#225;gb&#243;l val&#243;. 15Nem azt k&#233;rem, hogy vedd ki &#337;ket a vil&#225;gb&#243;l, hanem hogy &#337;rizd meg &#337;ket a gonoszt&#243;l. 16Nem a vil&#225;gb&#243;l val&#243;k, mint ahogy &#233;n sem vagyok a vil&#225;gb&#243;l val&#243;. 17Szenteld meg &#337;ket az igazs&#225;ggal: a te ig&#233;d igazs&#225;g. 18Ahogyan engem elk&#252;ldt&#233;l a vil&#225;gba, &#233;n is elk&#252;ldtem &#337;ket a vil&#225;gba: 19&#233;n &#337;&#233;rt&#252;k odaszentelem magamat, hogy &#337;k is megszentel&#337;djenek az igazs&#225;ggal. </div><div class="p"> 20De nem &#233;rt&#252;k k&#246;ny&#246;rg&#246;k csup&#225;n, hanem azok&#233;rt is, akik az &#337; szavukra hisznek &#233;nbennem; 21hogy mindny&#225;jan egyek legyenek, ahogyan te, Aty&#225;m, &#233;nbennem, &#233;s &#233;n tebenned, hogy &#337;k is benn&#252;nk legyenek, hogy elhiggye a vil&#225;g, hogy te k&#252;ldt&#233;l el engem. 22&#201;n azt a dics&#337;s&#233;get, amelyet nekem adt&#225;l, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk: 23&#233;n &#337;benn&#252;k &#233;s te &#233;nbennem, hogy teljesen eggy&#233; legyenek, hogy felismerje a vil&#225;g, hogy te k&#252;ldt&#233;l el engem, &#233;s &#250;gy szeretted &#337;ket, ahogyan engem szerett&#233;l.</div><div class="p"> 24Aty&#225;m, azt akarom, hogy akiket nekem adt&#225;l, azok is ott legyenek velem, ahol &#233;n vagyok, hogy l&#225;ss&#225;k az &#233;n dics&#337;s&#233;gemet, amelyet nekem adt&#225;l, mert szerett&#233;l engem m&#225;r a vil&#225;g kezdete el&#337;tt. 25Igazs&#225;gos Aty&#225;m, a vil&#225;g nem ismert meg t&#233;ged, de &#233;n megismertelek, &#233;s &#337;k is felismert&#233;k, hogy te k&#252;ldt&#233;l el engem. 26&#201;s megismertettem vel&#252;k a te nevedet, &#233;s ezut&#225;n is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerett&#233;l, benn&#252;k legyen, &#233;s &#233;n is &#337;benn&#252;k.</div>
 </div>
 </div>
</div>

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkJHN">
 <div class="chapter ch18" data-usfm="JHN.18">
 <div class="label">18</div><div class="s">J&#233;zus elfogat&#225;sa</div><div class="r">(Mt 26,47&#8211;56; Mk 14,43&#8211;50; Lk 22,47&#8211;53)</div><div class="m"> 1Miut&#225;n ezeket elmondta J&#233;zus, kiment tan&#237;tv&#225;nyaival a Kidr&#243;n-patakon t&#250;lra. Volt itt egy kert, ide ment be tan&#237;tv&#225;nyaival egy&#252;tt. 2J&#250;d&#225;s, aki el&#225;rulta &#337;t, szint&#233;n ismerte ezt a helyet, mert gyakran gy&#369;ltek ott &#246;ssze J&#233;zus &#233;s a tan&#237;tv&#225;nyai. 3J&#250;d&#225;s teh&#225;t maga mell&#233; vette a katonai csapatot, a f&#337;papokt&#243;l &#233;s a farizeusokt&#243;l k&#252;ld&#246;tt templomi szolg&#225;kat, &#233;s odament f&#225;kly&#225;kkal, l&#225;mp&#225;sokkal &#233;s fegyverekkel. 4J&#233;zus pedig tudva mindazt, ami re&#225; v&#225;r, el&#337;l&#233;pett, &#233;s &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;juk: Kit kerestek? 5Azok &#237;gy feleltek: A n&#225;z&#225;reti J&#233;zust. &#201;n vagyok &#8211; mondta J&#233;zus. Ott &#225;llt vel&#252;k J&#250;d&#225;s is, aki el&#225;rulta &#337;t. 6Amikor azt mondta nekik: &#201;n vagyok &#8211; visszat&#225;ntorodtak, &#233;s a f&#246;ldre estek. 7Ekkor &#250;jra megk&#233;rdezte t&#337;l&#252;k: Kit kerestek? &#336;k ism&#233;t ezt felelt&#233;k: A n&#225;z&#225;reti J&#233;zust. 8J&#233;zus &#237;gy sz&#243;lt: Megmondtam nektek, hogy &#233;n vagyok: ha teh&#225;t engem kerestek, engedj&#233;tek ezeket elmenni! 9&#205;gy kellett beteljesednie annak az ig&#233;nek, amelyet mondott: Azok k&#246;z&#252;l, akiket nekem adt&#225;l, nem hagytam elveszni senkit. 10Simon P&#233;tern&#233;l volt egy kard, azt kih&#250;zta, lecsapott a f&#337;pap szolg&#225;j&#225;ra, &#233;s lev&#225;gta a jobb f&#252;l&#233;t: a szolga neve pedig M&#225;lkus volt. 11Erre J&#233;zus &#237;gy sz&#243;lt P&#233;terhez: Tedd h&#252;vely&#233;be a kardodat! Vajon nem kell kiinnom azt a poharat, amelyet az Atya adott nekem?</div><div class="s">J&#233;zus kihallgat&#225;sa Ann&#225;s &#233;s Kajaf&#225;s el&#337;tt</div><div class="r">(Mt 26,57&#8211;75; Mk 14,53&#8211;72; Lk 22,54&#8211;71)</div><div class="m"> 12A katonai csapat, az ezredes &#233;s a zsid&#243;k templomszolg&#225;i ekkor elfogt&#225;k J&#233;zust, &#233;s megk&#246;t&#246;zt&#233;k. 13El&#337;sz&#246;r Ann&#225;shoz vitt&#233;k, ez ugyanis ap&#243;sa volt Kajaf&#225;snak, aki f&#337;pap volt abban az esztend&#337;ben. 14Kajaf&#225;s volt az, aki azt tan&#225;csolta a zsid&#243;knak, hogy jobb, ha egy ember hal meg a n&#233;p&#233;rt. 15Simon P&#233;ter &#233;s egy m&#225;sik tan&#237;tv&#225;ny k&#246;vette J&#233;zust. Ez a tan&#237;tv&#225;ny ismer&#337;se volt a f&#337;papnak, &#233;s bement J&#233;zussal egy&#252;tt a f&#337;pap palot&#225;j&#225;ba; 16P&#233;ter pedig k&#237;v&#252;l &#225;llt az ajt&#243;n&#225;l. Kiment teh&#225;t a m&#225;sik tan&#237;tv&#225;ny, a f&#337;pap ismer&#337;se, sz&#243;lt az ajt&#243;t &#337;rz&#337; l&#225;nynak, &#233;s bevitte P&#233;tert. 17Az ajt&#243;t &#337;rz&#337; szolg&#225;l&#243;l&#225;ny &#237;gy sz&#243;lt P&#233;terhez: Nem ennek az embernek a tan&#237;tv&#225;nyai k&#246;z&#252;l val&#243; vagy te is? De &#337; &#237;gy felelt: Nem vagyok. 18Ott &#225;lltak a szolg&#225;k &#233;s a templom&#337;r&#246;k, akik t&#252;zet raktak, mert hideg volt, &#233;s melegedtek. P&#233;ter is ott &#225;llt k&#246;zt&#252;k, &#233;s melegedett.</div><div class="p"> 19A f&#337;pap pedig tan&#237;tv&#225;nyai &#233;s tan&#237;t&#225;sa fel&#337;l k&#233;rdezte J&#233;zust. 20J&#233;zus &#237;gy v&#225;laszolt neki: &#201;n nyilv&#225;nosan sz&#243;ltam a vil&#225;ghoz: &#233;n mindig a zsinag&#243;g&#225;ban &#233;s a templomban tan&#237;tottam, ahol a zsid&#243;k mind &#246;sszegy&#369;lnek, titokban nem besz&#233;ltem semmit. 21Mi&#233;rt engem k&#233;rdezel? K&#233;rdezd meg azokat, akik hallott&#225;k, mit besz&#233;ltem nekik: &#237;me, &#337;k tudj&#225;k, mit mondtam. 22Amikor ezt mondta, az ott &#225;ll&#243; &#337;r&#246;k k&#246;z&#252;l az egyik arcul &#252;t&#246;tte J&#233;zust, &#233;s &#237;gy sz&#243;lt: &#205;gy felelsz a f&#337;papnak? 23J&#233;zus &#237;gy v&#225;laszolt neki: Ha rosszat mondtam, bizony&#237;tsd be, hogy rossz volt, ha pedig j&#243;t mondtam, mi&#233;rt &#252;tsz engem?</div><div class="p"> 24Ann&#225;s ezut&#225;n elk&#252;ldte &#337;t megk&#246;t&#246;zve Kajaf&#225;shoz, a f&#337;paphoz. 25Simon P&#233;ter pedig ott &#225;llt, &#233;s melegedett. Ekkor &#237;gy sz&#243;ltak hozz&#225;: Nem az &#337; tan&#237;tv&#225;nyai k&#246;z&#252;l val&#243; vagy te is? &#336; tagadta, &#233;s megint csak azt mondta: Nem vagyok. 26A f&#337;pap egyik szolg&#225;ja, annak a rokona, akinek P&#233;ter lev&#225;gta a f&#252;l&#233;t, &#237;gy sz&#243;lt: Nem l&#225;ttalak &#233;n t&#233;ged vele egy&#252;tt a kertben? 27P&#233;ter ism&#233;t tagadta, &#233;s akkor nyomban megsz&#243;lalt a kakas.</div><div class="s">J&#233;zus kihallgat&#225;sa Pil&#225;tus el&#337;tt</div><div class="r">(Mt 27,1&#8211;2.11&#8211;21; Mk 15,1&#8211;15; Lk 23,1&#8211;5.13&#8211;25)</div><div class="m"> 28J&#233;zust Kajaf&#225;st&#243;l a helytart&#243;s&#225;gra vitt&#233;k. Kora reggel volt. Akik vitt&#233;k, maguk nem mentek be a helytart&#243;s&#225;gra, hogy ne legyenek tiszt&#225;talanokk&#225;, hanem megehess&#233;k a p&#225;skavacsor&#225;t. 29Pil&#225;tus kiment hozz&#225;juk, &#233;s megk&#233;rdezte: Milyen v&#225;dat emeltek ez ellen az ember ellen? 30Ezt v&#225;laszolt&#225;k: Ha ez nem volna gonosztev&#337;, nem adtuk volna &#225;t neked. 31Pil&#225;tus erre ezt mondta nekik: Vegy&#233;tek &#225;t, &#233;s ti &#237;t&#233;lj&#233;tek el a t&#246;rv&#233;nyetek szerint! A zsid&#243;k &#237;gy feleltek: Nek&#252;nk senkit sincs jogunk meg&#246;lni! 32&#205;gy kellett beteljesednie J&#233;zus szav&#225;nak, amelyet akkor mondott, amikor jelezte: milyen hal&#225;llal kell meghalnia. 33Pil&#225;tus azut&#225;n ism&#233;t bement a helytart&#243;s&#225;gra, beh&#237;vatta J&#233;zust, &#233;s megk&#233;rdezte t&#337;le: Te vagy a zsid&#243;k kir&#225;lya? 34J&#233;zus viszont ezt k&#233;rdezte t&#337;le: Magadt&#243;l mondod ezt, vagy m&#225;sok mondt&#225;k neked r&#243;lam? 35Pil&#225;tus erre &#237;gy sz&#243;lt: H&#225;t zsid&#243; vagyok &#233;n? A te n&#233;ped &#233;s a f&#337;papok adtak &#225;t nekem t&#233;ged: Mit tett&#233;l? 36J&#233;zus &#237;gy felelt: Az &#233;n orsz&#225;gom nem e vil&#225;gb&#243;l val&#243;: ha ebb&#337;l a vil&#225;gb&#243;l val&#243; volna, az &#233;n szolg&#225;im harcoln&#225;nak, hogy ne jussak a zsid&#243;k kez&#233;re. De az &#233;n orsz&#225;gom nem innen val&#243;. 37Pil&#225;tus ezt mondta neki: Akkor m&#233;gis kir&#225;ly vagy te? J&#233;zus &#237;gy v&#225;laszolt: Te mondod, hogy kir&#225;ly vagyok. &#201;n az&#233;rt sz&#252;lettem, &#233;s az&#233;rt j&#246;ttem a vil&#225;gba, hogy bizonys&#225;got tegyek az igazs&#225;gr&#243;l: mindenki, aki az igazs&#225;gb&#243;l val&#243;, hallgat az &#233;n szavamra. 38Pil&#225;tus ezt k&#233;rdezte t&#337;le: Mi az igazs&#225;g?</div><div class="p">Miut&#225;n ezt mondta, ism&#233;t kiment a zsid&#243;khoz, &#233;s &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;juk: &#201;n nem tal&#225;lok benne semmif&#233;le b&#369;nt. 39Szok&#225;s n&#225;latok, hogy szabadon bocs&#225;ssak egy foglyot a p&#225;ska &#252;nnep&#233;n: akarj&#225;tok-e h&#225;t, hogy szabadon bocs&#225;ssam nektek a zsid&#243;k kir&#225;ly&#225;t? 40Ekkor &#250;jra ki&#225;ltozni kezdtek: Ne ezt, hanem Barabb&#225;st! Ez a Barabb&#225;s pedig rabl&#243; volt.</div>
 </div>
 </div>
</div>

A húsvét történeteMinta

Szentírás

A tervről

Kapcsolódó tervek