Lukács 13
13
Jézus megtérésre intő beszéde a galileaiak megöletéséről
1Jövének pedig ugyanazon időben némelyek, kik néki hírt mondának a Galileabeliek felől, kiknek vérét Pilátus az ő áldozatukkal elegyítette. 2És felelvén Jézus, monda nékik: Gondoljátok-é, hogy ezek a Galileabeliek bűnösebbek voltak valamennyi Galileabelinél, mivelhogy ezeket szenvedték? 3Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan, hasonlóképen elvesztek. 4Vagy az a tizennyolcz, a kire rászakadt a torony Siloámban, és megölte őket, gondoljátok-é, hogy bűnösebb volt minden más Jeruzsálemben lakó embernél? 5Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg #rész19,42–44. Mát. 3,8–10. nem tértek, mindnyájan hasonlóképen elvesztek. 6És ezt a példázatot mondá: Vala egy embernek egy fügefája szőlejébe ültetve; és elméne, hogy azon gyümölcsöt keressen, és nem talála. 7És monda a vinczellérnek: Ímé három esztendeje járok gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem találok: vágd ki azt; miért foglalja a földet is hiába? 8Az pedig felelvén, monda néki: Uram, hagyj békét néki még ez esztendőben, míg köröskörül megkapálom és megtrágyázom: 9És ha gyümölcsöt terem, jó; ha pedig nem, azután vágd ki azt.
Tizennyolcz esztendős betegség meggyógyítása szombatnapon
10Tanít vala pedig szombatnapon egy zsinagógában. 11És ímé vala ott egy asszony, kiben betegségnek lelke vala tizennyolcz esztendőtől fogva; és meg volt görbedve, és teljességgel nem tudott felegyenesedni. 12És mikor azt látta Jézus, előszólítá, és monda néki: Asszony, feloldattál a te betegségedből! 13És reá veté kezeit; és azonnal felegyenesedék, és dicsőíté az Istent. 14Felelvén pedig a zsinagógafő, haragudva, hogy szombatnapon gyógyított Jézus, monda a sokaságnak: Hat nap van, a melyen munkálkodni kell; azokon jőjjetek azért és gyógyíttassátok magatokat, és ne szombatnapon. 15Felele azért néki az Úr, és #Mát. 12,11. monda: Képmutató, szombatnapon nem oldja-é el mindenitek az ő ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem viszi-é itatni? 16Hát ezt, az Ábrahám leányát, kit a Sátán megkötözött ímé tizennyolcz esztendeje, nem kellett-é feloldani e kötélből szombatnapon? 17És mikor ezeket mondta, megszégyenülének mindnyájan, kik magokat néki ellenébe veték; és az egész nép örül vala mind azokon a dicsőséges #vers 12.13. dolgokon, a melyek ő általa lettek.
Példázatok és beszédek Isten országáról
(Vers 18–21: v. ö. Máté 13,31–33. Márk 4,30–32.)
18Monda pedig Jézus: Mihez #Márk 4,30. hasonló az Isten országa? és mihez hasonlítsam azt? 19Hasonló #Mát. 13,31.32. Márk 4,31. a mustármaghoz, melyet az ember vévén, elvet az ő kertjében; és felnevelkedett, és lett nagy fává, és az égi madarak fészket raktak annak ágain. 20És ismét monda: Mihez #vers 18. hasonlítsam az Isten országát? 21Hasonló #Mát. 13,33. a kovászhoz, melyet az asszony vévén, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele. 22És városokon és falvakon #Mát. 9,35. Márk 6,6. megy vala által, tanítva, és Jeruzsálembe menve. 23Monda pedig néki valaki: Uram, avagy kevesen vannak-é a kik idvezülnek? Ő pedig monda nékik: 24Igyekezzetek bemenni a #Mát. 7,13.14. szoros kapun: mert sokan, #Mát. 5,22–48. 10,37–39. mondom néktek, igyekeznek bemenni és nem mehetnek. 25Mikor már a gazda felkél #Mát. 25,10–12. és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani és az ajtót zörgetni, mondván: Uram! Uram! nyisd meg nékünk; és ő felelvén, ezt mondja néktek: Nem #Mát. 7,21. 25,42.43. tudom honnét valók vagytok ti; 26Akkor kezditek mondani: Te előtted ettünk és ittunk, #Mát. 7,22.23. és a mi utczáinkon tanítottál; 27De ezt mondja: Mondom néktek, nem tudom honnét valók vagytok ti; távozzatok el én tőlem mindnyájan, kik hamisságot cselekesztek!
(Vers 28–29: v. ö. Máté 8,11–12.)
28Ott lesz sírás és fogak csikorgatása, mikor látjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákóbot, és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat #Mát. 8,11.12. Ésa. 65,13. pedig kirekesztve. 29És jőnek napkeletről és napnyugatról, #Róm. 15,14.18.19.24. és északról és délről, és az Isten országában letelepednek. 30És ímé vannak utolsók, a #Mát. 19,30. kik elsők lesznek, és vannak elsők, a kik utolsók lesznek.
Heródes áskálódásai. Fájó sóhajtás Jeruzsálem felett
31Ugyanazon napon jövének ő hozzá némelyek a farizeusok közül, mondván néki: Eredj ki és menj el innét: mert Heródes meg akar téged ölni. 32És monda nékik: Elmenvén mondjátok meg annak a rókának: Ímé ördögöket űzök ki és gyógyítok ma és holnap, és harmadnapon #rész18,31–33. elvégeztetem. 33Hanem nékem ma és holnap és azután úton kell lennem; mert nem lehetséges, hogy a próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el.
(Vers 34–35: v. ö. Máté 23,37–39.)
34Jeruzsálem! #rész19,42–44. Mát. 23,37.38. Jeruzsálem! ki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, a kik te hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképen a tyúk az ő kis csirkéit az ő szárnyai alá, és #Ján. 11,47–53. rész 19,47. ti nem akarátok! 35Ímé pusztán hagyatik néktek a ti #Mik. 3,12. rész 19,43.44. házatok; és bizony mondom néktek, hogy nem láttok engem, mígnem eljő az idő, mikor ezt mondjátok: #rész19,38. Mát. 23,38.39. Áldott, a ki jő az Úrnak nevében!
Currently Selected:
Lukács 13: HUNK
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Public Domain