Randizás a modern korbanMinta

Hogyan randizzunk

Jó pár évvel ezelőtt, amikor a Grand Canyonnál túráztam, nagyon mélyre lementem, hogy megnézhessek egy vízesést. Ahogy követtem a Colorado folyót, találkoztam egy fiatal párral, akik ugyanahhoz a vízeséshez tartottak, mint én. Meghívtak, hogy csatlakozzak hozzájuk a túrázásban, de én úgy éreztem, hogy csak lelassítanának. Ahogy rohantam előre, elkezdtem megijedni, hogy elmentem már a vízesés mellett. Pánikolni kezdtem és felkapaszkodtam egy sziklára. Ezzel véletlenül megijesztettem egy szarvast, ami miatt viszont hanyatt estem és lebucskáztam a sziklás kanyonba. Ahogy ott feküdtem, hallottam a lezuhogó víz hangját. Elkezdtem követni, és megtaláltam azt a kedves párt ebédelni a vízesésnél, akiket leelőztem korábban.

A pár és én is célba értünk, de én egy sokkal kevésbé hatékony és nem annyira mókás utat választottam. Ezzel a mai modern randizást szerettem volna illusztrálni. Nap mint nap találnak szerelemre emberek. Mégis, az út sokkal hosszabb ideig tart – sok ember nem is házasodik meg a harmincas éveiig. A korábbi generációk számára az út sokkal tisztább volt, de most egy fél müzli szelettel, térkép és felszerelés nélkül vágunk át a vadonon. Végül célba érünk, de útközben elég sokszor megsérülünk.

A randizás szabályai kétértelművé és bizonytalanná váltak. A randizásnak olyan szavakkal kellene társulnia, mint a mókás, felvidító és felemelő. De túl gyakran azokat a szavakat hallom a randizással kapcsolatban, hogy szomorú, fárasztó, stresszes. Mivel szeretem a fiatal, szingli barátaimat, egy jobb élményt szeretnék nekik. És ez igenis elérhető! Az út a szerelemhez lehet fájdalmas, de van rá mód, hogy elkerüljük a felesleges fájdalmat.

A kellemetlenség egy jó részét manapság a tudatos társkeresési folyamat hiánya okozza. Igen, a folyamat szót használom, ami cselekedetre utal. A randizásnak, társkeresésnek egy előre meghatározott végcél felé tartó sorozatos cselekedetekből kellene állnia. Ez nem egy állapot, amiben kényelmesen elüldögélsz mindenféle továbblépés nélkül. Ez egy olyan folyamat része, aminek van végkifejlete – egy cél, amit házasságnak hívnak.

Ezt a folyamatot időtlen alapelvek vezérlik, amelyek Isten személyében és szeretetében gyökereznek. Megjegyzem, alapelveknek nevezem őket és nem lépéseknek. A lépések egyszerűbbek lennének – csak kövesd az útmutatót és boldogan éltek, míg meg nem haltok! A társkeresés nem így működik, a kapcsolatok túl dinamikusak. A randizás vitorlázás a tengeren, nem pedig egy termék összeszerelése. A lépések nem fognak segíteni abban, hogy átkelj az vizen egy hajóval. Nem kaphatsz lépésről lépésre szóló útmutatót, mert folyamatosan változó környezetben jársz. Ki tudja, milyen viharokkal fogsz szembe találkozni az úton?

De az alapelvek életmentőek tudnak lenni a tengeren. Segít keresztül jutni a viharon, ha tudsz tájékozódni a csillagok alapján, iránytűt használni, térképet olvasni és szögmérőt használni. Ugyanígy, az alapelveid segítenek átvészelni a kihívásokat a randizás során, és eljutni az egyedüllét partjaitól a házasság kikötőjébe.

Ahhoz, hogy követni tudd, amit a következő két áhítatban olvashatsz majd, szívvel-lélekkel oda kell tenned magad. Meg kell dolgoznod érte. De ez a munka egy kaland lesz, amely ha kockázatos is, megéri a fáradozást. Ezek az irányadó alapelvek – ha alkalmazod őket a folyamatosan változó társkeresésedben – biztonságosan át fognak vezetni a randizás viharos tengerén.

Vedd fontolóra a következőket:

Milyen szavakat kötsz a randizáshoz? Mik az elvárasaid a randizással kapcsolatban? Milyen a hozzáállásod?

Mit jelent, hogy a randizás, társkeresés egy folyamat? Mik kellenek ahhoz, hogy valaki elköteleződjön a randizás, társkeresés folyamatában? Mi a végcélod ezen az úton? Ha nem érdekel a házasság, hogyan képzeled el az egészséges kapcsolatot?

Milyen kapcsolati készségeiden kell fejlesztened, hogy sikeres legyél a randizásban? Hogyan értékeled, figyeled és hallgatod azokat az embereket, akikkel találkozol? Hogyan lehet ez a folyamat egy kaland?