Nem OkéMinta

A stressz kezelése olyan néha, mintha tekebábúkkal zsonglőrködnél. Amíg kettő vagy három van nálad, addig rendben vagy. Tudod kezelni. Ha már négy vagy öt bábút kell a levegőben tartanod, az már nagyobb kihívás. Amire eljutsz a hét vagy nyolc bábúig... áh, felejtsük el!

Mindannyiunknak megvannak a korlátai. Mindenki csak adott mennyiségű stresszt képes elviselni egyszerre. Mire eléred a maximálisan kezelhető stressz határát, olyan leszel, mint egy karton doboz, amibe túl sok cuccot pakoltak. Úgy fogod érezni, hogy menten szétesel.

Amikor ez megtörténik, az első dolog, amit szem előtt kell tartanod, hogy ne legyél túl szigorú magaddal. Az életnek nem kellene folyamatosan nyomasztónak lennie. Nem vagy rossz vagy gyenge, ha olykor kiborulsz. Néha mindannyiunknak szüksége van egy kis szünetre. Mindannyiunknak szüksége van segítségre.

Ami ennél is fontosabb, tudni azt, hogy Isten kínál egy védett helyet, amikor szorongunk és aggódunk. Úgy érezhetjük, hogy a kihívások közepette elfogyott a reménységünk, de Isten nem szab határt a reménynek. Amikor úgy érezzük, hogy minden erőnk elfogyott, Isten tart minket.

A Zsoltárok írói sokat beszélnek arról, hogy Istenre kell nézni. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy nem magukba néznek, hogy megoldják a problémáikat, hanem arra az egyre, aki a helyes irányba tudja állítani őket.