A végső tanulságok: egy olvasóterv a NagyhétreMinta

Áldozathozatal

Egy nappal a Nagyhét hivatalos kezdete, azaz Virágvasárnap előtt kezdjük az olvasási tervünket, mivel nem hagyhatjuk ki azt az eseményt, amellyel a húsvét igazából elkezdődött. A tömegek, a szamár és a pálmalevelek túl gyakran terelik el a figyelmünket Mária történetéről és az ő áldozatáról. Ezért mi már szombaton kezdünk, hogy felkészültek legyünk Virágvasárnapra.

Ma még nem az éljenző tömegben vagyunk, hanem egy sokkal csendesebb helyen: kellemes környezetben, barátokkal üljük körbe a vacsoraasztalt.

Olvasd el János evangéliumának tizenkettes fejezetében az első nyolc igeverset!

Emlékszel ezekre az emberekre, Jézus barátaira? Ha nem, álljon itt egy kis háttértörténet: Lázár testvéreinek nem esett túl jól az, hogy Jézus késlekedve érkezett a segítségükre, miután tudomására jutott, hogy Lázár súlyos beteg, és ez a késlekedés Lázár halálát eredményezte. Láttuk Jézus bánatát (János evangéliuma tizenegyes fejezetének harmincötödik igeversében azt olvassuk, hogy „Jézus könnyekre fakadt”), majd csodatételét: Jézus feltámasztotta Lázárt a halottak közül.

Ezek a barátok szemtanúi voltak a halálnak, de a feltámadásnak is. Lázár nővérei saját szemükkel láthatták, ahogy testvérük élve jön ki a sírból (János 11:44). Látták, amint a lehetetlen lehetségessé válik.

Ezen a vacsorán azt látjuk, hogy Mária valami szokatlant tesz. A tizenkettes rész harmadik igeversében azt olvassuk: „Mária ekkor elővett egy font drága valódi nárduskenetet, megkente Jézus lábát, és hajával törölte meg.”

Ez a „drága nárduskenet” nem olyan volt, mint a ma használatos parfümök vagy kölnik. Az általam olvasott Bibliakommentárok és Biblia-magyarázatok szerint ennek a kenetnek a becsült értéke egy teljes éves jövedelemnek felelt meg.

Elképzelni sem tudom. Még a jövedelmem tíz százalékát vagy reggelente azt a harminc percet is nehezemre esik Istennek adnom, de még a vasárnapi Istentiszteletre járás is megerőltető néha. Hogy az egész éves jövedelmem felajánljam? Kizárt dolog! Ne is beszéljünk inkább róla!

Pedig a húsvéti történet pont itt kezdődik: egy asszonnyal, Jézus barátjával, aki valami értékeset („valódi nárduskenetet”) adott, és alázatot mutatott azzal, hogy a hajával törölte meg az Ő lábfejét. Mária tudta, hogy Krisztus méltó mindenünkre és a legjobbat érdemli tőlünk.