Kedves Függőség,...Minta

Második nap: Szép Idők

Voltak szép időink, nemde?

Legtöbbünknek, akik felépülésben lévő függők, vannak szép emlékek arról az időről amikor még a függőségünkben éltünk. Ez elmondható bármilyen időszakról az életben--legyen bármilyen az az időszak, lesz egy két jó emlék amire visszanézünk. 

De kergetni ezeket az emlékeket, ezeket a jó időket, és a legelső magaslatot amin voltunk függőségünk miatt, nagyban tudja gátolni a személyes fejlődésünket. Pál magyarázta ezt el a legjobban az 1Korintus 13:11-ben, Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.

Sosem kellene az élet egy bizonyos időszakában ragadnunk. Nekünk a felépülésben nagyon fontos, hogy kövessük lépésről lépésre azt amit elhatároztunk, hogy törtessünk előre, felépítsük azt a romhalmazt amivé lettünk a függőségünk által, és előre nézzünk, ne hátra. Egy olyan gondolkodásmódot tartani, amiben nem figyelünk a múltra, és a jelenben élünk a felépülés első fázisaiban nagyon fontos, addig amíg nem állunk készen arra hogy bármilyen kötődés nélkül emlékezhessünk vissza. 

Jegyezd meg, mindig bízhatjuk az ismeretlen jövőnket arra az Istenre akit ismerünk. Azt mondja nekünk a Jeremiás 29:11-ben,
'Mert csak én tudom, mi a tervem veletek' - így szól az ÚR -: 'békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek.' Ez nem egy szimpla jóleső szó, vagy valamilyen pozitív bíztatás--ez egy kinyilatkoztatás a Teremtőtől magától. 

"Csak most az egyszer" egy visszatérő séma a felépülés lépcsőin. Ha az egyik lábad a tegnapon áll, a másik a holnapon, nem lesz semmilyen befektetésed a jelenben. Ez az a nap amit az Úr rendelt, és ki tudja, lehet, hogy most építed az alapját azoknak az életre szóló emlékeknek amik felé mind úgy hajtunk!