Szent sürgölődés: Sajátítsd el a dolgozz keményen, pihenj jól életstílustMinta

„A szent sürgölődés azt jelenti, megértjük, a munka mely része a mi felelősségünk.”

Minden embernek időre van szüksége ahhoz, hogy új hozzáállást és szemléletmódot tudjon kialakítani a sürgölődést illetően. Amikor azonban változások jönnek, és Isten új dolgokat akar tenni életünkben, két választási lehetőségünk van: meghátrálunk vagy fejlődésnek lendülünk. Őszintén beismerem, hogy időnként a meghátrálás jobban hangzik, amíg Isten rá nem mutat a motivációmra. Bármikor is ijesztőnek vélek egy változást, annak oka az, hogy a saját erőmre akarok támaszkodni. Azt feltételezem, hogy egyedül rajtam áll a dolgokat működőképessé és sikeressé tenni, és megtenni mindent annak érdekében, hogy ne kudarc legyen a vége – már megint. Amikor a meghátrálást választom, azért teszem, mert arra gondolok, hogy egyedül túl nagy erőfeszítésbe fog kerülni, és nem leszek képes megvalósítani az adott a dolgot úgy, ahogyan szeretném.

Egyszercsak azonban abbahagyom az erőlködést, és elkezdek dolgozni a cél elérése érdekében, bízva abban, hogy Isten azért hozta ezt az új dolgot az életembe, mert jó tervei vannak számomra, tervek, amelyek dicsőséget hoznak Számára és építik az Ő Királyságát.

Te magad elindulsz azon az új úton, amelyre Isten vezet téged, ahol az erőlködést felváltja a szent sürgölődés? Vagy inkább meghátrálsz, és választod az ismerős dolgok kényelmét, az ismeretlenekkel teli időszak nehézségei helyett?

Íme három ígéret, amelyeket teljes bizonyossággal vihetünk magunkkal az ismeretlenbe: Isten még nem végzett velünk, készen áll új dolgokat tenni az életünkben, és minden egyes lépésünkben velünk lesz.

A szent sürgölődés felszabadít bennünket arra, hogy keményen, teljes erőnkből dolgozzunk azokon a feladatokon, amelyeket Isten bíz ránk. Ez az a szívvel-lélekkel végzett munka, amely igazán számít Isten királyságában. Az ilyen munka végzése felszabadít minket arra, hogy felismerjük, minden egyes ember munkája egyénre szabott, mások munkája nem nekünk való, legalábbis nem az adott időszakban. A szent sürgölődés segít meghallani Isten hangját a parancsolgató világ morajában, hogy annak felismerésével azt a munkát válasszuk, amelyre Isten készítette fel szívünket, ahelyett, amely csak lemerítené a lelkünket.

Nagyon vékony a választóvonal a sürgölődés és az erőlködés, a pihenés és a lustálkodás között. Ha túlságosan egyik oldalra húzunk, azon kapjuk magunkat, hogy a saját erőnkre támaszkodunk, ahelyett, hogy Isten ígéreteiben maradnánk, melyek szerint Isten a mi erőnk. A sürgölődésnek ezen változata nem arról szól, hogy állandóan még több időt akarunk tömni a napunkba, hogy többet dolgozhassunk, hanem arról, hogy felfedezzük, mi az, amire Isten hív minket, hogy ezáltal jobban szolgálhassunk, többet adhassunk, és hatékonyabban bátoríthassunk másokat – mindig a megfelelő helyen és módon.