Ne hasonlítgasd magad másokhoz! Egy 7 napos elmélkedés Anna Light-tólMinta

Minden bizonnyal oka van annak, hogy ezt a tervet választottad.

Talán azzal küzdesz, hogy folyamatosan másokhoz hasonlítgatod magad, és ez nagy teherként nehezedik a válladra. Sosem érsz fel azokhoz a lehetetlen elvárásokhoz, amik a saját elmédben vannak. Talán barátságok is mentek tönkre az életedben amiatt, hogy mindig te akarsz a legjobb lenni. Vagy csak kiüresedtek a kapcsolataid, mert elvesztetted a képességedet arra, hogy lelkesítő barát legyél.

Talán csak kimerültél.

Kimerült vagy, hiszen egy olyan terhet cipelsz, ami félelemmel, aggodalommal, kétségekkel, depresszióval és dühvel tölti el az elmédet, azért, mert mindig másokhoz hasonlítgatod magad.

„Nem bírom tovább!” gondolod magadban. Arra van szükséged, hogy békét találj, és hogy önmagadért szeressenek, nem pedig azért, amid van vagy amit elértél az életben, nem a népszerűségedért, befolyásodért vagy az interneten szerezhető „like”-okért. Olyan szeretetre vágysz, ami nem filterezett, hanem tiszta, feltétel nélküli.

Tudom, hiszen én is hasonlóan éreztem. Az év elején elhatároztam, hogy háromnapos száraz böjtöt tartok, és imádkozok azokkal a dolgokkal kapcsolatban, amiket le akartam győzni a személyes életemben. Kis cetlikre írtam le az imáimat, és a szekrényem falára ragasztottam őket. Egészen belejöttem abba, hogy minden reggel felkeljek és időt töltsek Isten jelenlétében és imában Isten elé tárjam azokat a dolgokat, amiket felírtam a kis cetlikre... nagyjából három napig tartott. Amint véget ért a böjt, az imádkozást is szépen-lassan elhanyagoltam. Ami viszont ekkor is jelen volt az életemben, az Isten ereje volt, ami munkálkodott bennem, az imák miatt, amiket korábban a lábai elé helyeztem.

Az egyik imám így hangzott: „Segíts, hogy ne hasonlítgassam magam másokhoz!” Úgy éreztem, legyőzött és leterített egy láthatatlan teher, és megvakított az, hogy másokat ítélgettem. Úgy döntöttem, nem követem többé azokat az embereket a közösségi oldalakon, akik kisebbrendűségi érzést okoztak bennem. Negatívan beszéltem azokról az emberekről, akikre irigy voltam, és nem voltam képes velük együtt örülni, ha nagy dolgokat értek el az életükben. Egyedül az segített, ha elzárkóztam másoktól. Ha nem volt senki körülöttem, akivel össze tudtam magamat hasonlítani, biztonságban éreztem magam. De a magányosság összeszűkítette az elmémet és az életemet. Ki kellett valahogy jutnom innen!

Ez a terv magába foglalja azt a megoldást, amit Isten Kegyelmének Királyi Székénél találtam. A elkövetkezendő hét napban ezekre a kérdésekre fogjuk keresni a választ:

Mit is jelent az, ha másokhoz hasonlítgatjuk magunkat?

Mi történik ilyenkor?

Hogyan győzhetjük le?

Hiszem, hogy te is kiszabadulsz majd ebből a csapdából, és megismered azt a bővelkedő életet, amit Isten neked szánt. Ebben segíthetnek a gondolatok, amelyeket én Istentől kaptam imáimra válaszul, és amelyek nekem is segítettek abban, hogy megszabaduljak.

Uram, olyan kimerült vagyok. Kimerít, hogy sohasem érzem magam elég jónak, sohasem érzem azt, hogy eleget tettem vagy értem el. A körülöttem lévő világ túl sok lehetőséget kínál arra, hogy másokhoz hasonlítgassam magam, és tudom jól, hogy ez nem egészséges. Segíts, hogy teljes bizalommal letegyem ezt a Te lábaid elé, hogy megszabadulhassak. Szeretnék azzá az emberré válni, akinek Te teremtettél, hogy semmi se tartson engem vissza attól, hogy a belém helyezett potenciál szerint éljek, a Jézus nevében.