Ésaiás 40
40
Az Úr eljön népe megváltására
1Vígasztaljátok, vígasztaljátok népemet, így szól Istenetek! 2Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és hirdessétek néki, hogy vége van nyomorúságának, hogy bűne megbocsáttatott; hiszen kétszeresen sujtotta őt az Úr keze minden bűneiért. 3Egy szó kiált: A pusztában #Máté 3,3. készítsétek az Úrnak útát, ösvényt egyengessetek a kietlenben a mi Istenünknek! 4Minden völgy fölemelkedjék, minden hegy és halom alászálljon, és legyen az egyenetlen egyenessé és a bérczek rónává. 5És megjelenik az Úr dicsősége, és minden test látni fogja azt; #rész52,10. Luk. 3,6. mert az Úr szája szólt. 6Szózat szól: Kiálts! és monda: Mit kiáltsak? Minden test fű, és minden szépsége, mint a mező virága! 7Megszáradt a fű, elhullt a virág, ha az Úrnak szele fuvallt reá; #Jób 14,1. Zsolt. 95,5.6. 103,15. 1 Pét. 1,24.25. Jak. 1,10.11. bizony fű a nép. 8Megszáradt a fű, elhullt a virág; de Istenünk beszéde mindörökre megmarad! 9Magas hegyre menj fel, örömmondó Sion! emeld föl szódat magasan, örömmondó Jeruzsálem! emeld föl, ne félj! mondjad Júda városinak: Ímhol Istenetek! 10Ímé, az Úr Isten #Zak. 9,9. Máté 21,5. Ésa. 62,2. jő hatalommal, és karja uralkodik! Ímé, jutalma vele jő, és megfizetése Ő előtte. 11Mint pásztor, #rész66,12. Ezék. 34,12–16. Ján. 10,11. 1 Móz. 33,13. 4 Móz. 11,12. nyáját úgy legelteti, karjára gyűjti a bárányokat és ölében hordozza, a szoptatósokat szelíden vezeti.
Az Úr a hasonlíthatatlanul hatalmas és dicső
12Ki mérte meg markával a vizeket, és ki mértéklé az egeket arasszal, #Jób 26,10–13. 38,5–10. Péld. 30,4. a föld porát ki foglalá mérczébe, és a hegyeket ki tette körtefontra, és a halmokat a mérlegserpenyőbe? 13Kicsoda igazgatta az Úr lelkét, és ki oktatta Őt, #Róm. 11,34. Jób 11,7. 28,12. 21–28. 1 Kor. 2,16. mint tanácsosa? 14Kivel tanácskozott, hogy felvilágosítsa Őt, és tanítsa Őt igazság ösvényére, és tanítsa ismeretre, és oktassa Őt az értelem útára? 15Ím a népek, mint egy csöpp a vederben, és mint egy porszem a mérlegserpenyőben, olyanoknak tekintetnek; ímé a szigeteket mint kis port emeli föl! 16És a Libánon nem elég a tűzre, és vada sem elég #rész66,1. Zsolt. 50,8. az áldozatra. 17Minden népek semmik Ő #vers 15. Dán. 4,32. Jer. 16,16. előtte, a semmiségnél és ürességnél alábbvalóknak tartja. 18És kihez hasonlítjátok #Csel. 17,29. Zsolt. 89,7. Jer. 51,15–19. az Istent, és minő képet készítetek Ő róla? 19A bálványt a mester megönti, és az ötvös megaranyozza azt, és olvaszt ezüst lánczot reá; 20A ki szegény ily áldozatra, oly fát választ, a mely meg nem rothad; okos mestert #Jer. 10,3–5. keres, hogy oly bálványt állítson, a mely nem ingadoz. 21Hát nem tudjátok és nem hallottátok-é, hát nem hirdettetett néktek eleitől fogva, hát nem értettétek-é meg a föld fundamentomait? 22Ki ül a föld kereksége fölött, a melynek lakói mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, #Zsolt. 104,2. 113,5.6. Zak. 12,1. lakásra; 23Ki a fejedelmeket #Jób 12,17.24. Dán. 2,21. semmivé teszi, és a föld biráit hiábavalókká változtatja; 24Még alig plántáltattak, még alig vettetének el, alig vert gyökeret a földben törzsük, és Ő csak rájok fuvall, és kiszáradnak és őket, #vers 7.8. Jób. 8,16–18. mint polyvát, forgószél ragadja el: 25Kihez hasonlíttok hát engem, hogy hasonló volnék? szól a Szent. 26Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat? #1 Móz. 1,3–18. Zsolt. 147,4.5. Jób 38,31–37. Ő, a ki kihozza seregöket szám szerint, mindnyáját nevén szólítja; nagy hatalma és erőssége miatt egyetlen híjok sincsen. 27Miért mondod Jákób és szólsz ekként Izráel: Elrejtetett #rész27,8.9. 49,14–16. Jób 27,2. az én útam az Úrtól, és ügyemmel nem gondol Istenem?! 28Hát nem tudod-é és nem hallottad-é, hogy örökkévaló Isten #Zsolt. 90,2. Róm. 11,33.34. az Úr, a ki teremté a föld határait? nem fárad és nem lankad el; végére mehetetlen bölcsesége! 29Erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét #Zsolt. 68,10. Máté 11,28. megsokasítja. 30Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is; 31De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem #Zsolt. 103,5. 2 Sám. 1,23. fáradnak el!
Jelenleg kiválasztva:
Ésaiás 40: HUNK
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Public Domain