5 Mózes 5

5
Ismét a tíz parancsolat
1És szólítá Mózes az egész Izráelt, és monda nékik: Hallgasd meg Izráel a rendeléseket és a végzéseket, a melyeket elmondok én ma fületek hallására, és tanuljátok meg azokat, és ügyeljetek azokra, megcselekedvén azokat! 2Az Úr, a mi Istenünk #2 Móz. 19,5. szövetséget kötött velünk a Hóreben. 3Nem a mi atyáinkkal kötötte az Úr e szövetséget, hanem mi velünk, a kik íme itt vagyunk e mai napon mindnyájan és élünk. 4Színről színre szólott veletek az Úr a hegyen, a tűz közepéből. 5(Én pedig az Úr között és ti közöttetek állok vala abban az időben, hogy megjelentsem néktek az Úr beszédét; mert ti a tűztől #2 Móz. 19,16. 20,18. féltek vala, és nem menétek fel a hegyre) mondván: 6Én, #2 Móz. 20,2. Zsolt. 81,11. az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéből, a szolgálatnak házából. 7Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem. 8Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi #3 Móz. 26,1. hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak. 9Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető #rész4,15.16. 2 Móz. 20,5. Jer. 32,18. Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, a kik engem gyűlölnek; 10De irgalmasságot cselekeszem ezeríziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolataimat megtartják. 11Az Úrnak, a te Istenednek #3 Móz. 19,12. Máté 5,33.34. nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi. 12Vigyázz a szombatnak napjára, hogy megszenteld #2 Móz. 35,2.3. 4 Móz. 15,32–36. azt, a miképen megparancsolta #2 Móz. 20,10.11. néked az Úr, a te Istened. 13Hat #2 Móz. 23,12. 35,2. 3 Móz. 23,3. napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat. 14De a hetedik #1 Móz. 2,2. nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon, se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se ökröd, se szamarad, és semminémű barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van, hogy megnyugodjék a te szolgád és szolgálóleányod, mint te magad; 15És megemlékezzél róla, hogy szolga voltál Égyiptom földén, és kihozott onnan téged az Úr, a te Istened erős kézzel és kinyújtott karral. #rész6,21. Azért parancsolta néked az Úr, a te Istened, hogy a szombat napját megtartsad. 16Tiszteld #3 Móz. 19,3. Máté 15,4. atyádat és anyádat, a mint megparancsolta néked az Úr, a te Istened; #Eféz. 6,2.3. Máté 15,4. hogy hosszú ideig élj, és hogy jól legyen dolgod azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád te néked. 17Ne #Máté 5,21.22. ölj. 18És ne #Máté 5,27.28. paráználkodjál. 19És ne #2 Móz. 20,15. lopj. 20És ne tégy a te felebarátod ellen hamis #rész19,16–21. tanubizonyságot. 21És ne kívánd a te felebarátodnak feleségét; #2 Móz. 20,17. és ne áhítsd a te felebarátodnak házát, szántóföldét; se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát és semmit, a mi a te felebarátodé. 22Ez ígéket szólá az Úr a ti egész gyülekezeteteknek a hegyen #2 Móz. 19,16.20. a tűz, a felhő és a homályosság közepéből nagy felszóval, és nem többet; és felírá azokat két kőtáblára, #2 Móz. 31,18. 32,15. 16–19. és adá azokat nékem. 23És lőn, mikor a szót a setétség közepéből halljátok vala, és a hegy tűzzel ég vala, hozzám jövétek a ti törzseiteknek minden fejedelmével és vénjével; 24És mondátok: Ímé az Úr, a mi Istenünk megmutatta nékünk az ő dicsőségét és nagyságát; és az ő szavát hallottuk a tűznek közepéből; e mai napon pedig láttuk, hogy az Isten emberrel szól, és ez mégis él. 25Most hát miért haljunk meg? Mert megemészt e nagy tűz minket. Ha még tovább halljuk az Úrnak, a mi Istenünknek szavát, meghalunk! 26Mert kicsoda az, az összes halandók közül, a ki a tűznek közepéből szóló élő Istennek szavát hallotta, mint mi, #Bir. 13,22. hogy megélt volna? 27Járulj oda te, és hallgasd meg mind azt, a mit mond az Úr, a mi Istenünk, és #2 Móz. 20,19. te majd beszéld el nékünk mind, a mit néked mond az Úr, a mi Istenünk, és mi meghallgatjuk, és megcselekeszszük. 28És meghallá az Úr a ti beszédetek szavát, a mikor beszéltek vala velem, és monda nékem az Úr: Hallottam e nép beszédének szavát, a mint beszéltek vala hozzád; mind jó, a mit beszéltek vala. 29Vajha így #Zsolt. 81,14. maradna az ő szívök, hogy félnének engem, és megtartanák minden parancsolatomat minden időben, hogy jól legyen dolguk nékik és az ő gyermekeiknek mindörökké! 30Menj el, és mondd meg nékik: Térjetek vissza a ti sátoraitokba. 31Te pedig állj ide mellém, hogy elmondjam néked minden parancsolatomat, rendelésemet és végzésemet, a melyekre tanítsd meg őket, hogy cselekedjék azon a földön, a melyet én adok néktek örökségül. 32Vigyázzatok azért, hogy úgy cselekedjetek, a mint az Úr, a ti Istenetek parancsolta néktek; ne térjetek se jobbra, se #Péld. 4,26.27. balra. 33Mindig azon az úton járjatok, a melyet az Úr, a ti Istenetek parancsolt néktek, hogy éljetek, és jó legyen dolgotok, és hosszú ideig élhessetek a földön, a melyet bírni fogtok.

Jelenleg kiválasztva:

5 Mózes 5: HUNK

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be

A YouVersion cookie-kat használ a felhasználói élmény személyre szabása érdekében. Weboldalunk használatával elfogadod a cookie-k használatát az Adatvédelmi szabályzatunkban leírtak szerint