AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 6
6
1 Történt, hogy szombaton vetéseken mentek keresztül. Tanítványai kalászokat tépdestek, a kezükkel kidörzsölték, és úgy ették.
2 Néhány farizeus megkérdezte: „Miért teszitek azt, amit szombaton nem szabad?”
3 Jézus így felelt nekik: „Sohasem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor megéhezett a vele levőkkel együtt?
4 Hogyan ment be az Isten házába, s hogy vette el és ette meg az odaszánt kenyereket, melyeket csak a papoknak szabad megenniök? Sőt még a vele levőknek is adott.”
5 Aztán azt mondta nekik: „Az embernek Fia ura a szombatnak.”
6 Történt, hogy egy másik szombaton zsinagógába ment be és tanított. Volt ott egy ember, akinek a jobb karja száradt volt.
7 Az írástudók és farizeusok meg szemmel tartották őt, hogy szombaton gyógyít-e, hogy vádat találjanak ellene.
8 Ő azonban ismerte fontolgatásaikat, így szólt tehát a száradt kezű embernek: „Kelj fel, állj a középre!” Az felkelt és kiállott.
9 Most Jézus megszólította őket: „Megkérdelek titeket: Szabad-e szombaton jót vagy gonoszt tenni, lelket megmenteni vagy elveszteni?”
10 S miután mindnyájukon körültekintett, így szólt a beteghez: „Nyújtsd ki a kezedet!” Az megtette, és helyreállt a karja.
11 Azok meg értelmetlenséggel teltek meg, és arról beszéltek egymás között, hogy mit tehetnének Jézussal.
12 Azokban a napokban történt, hogy kiment a hegyre imádkozni, s az éjszakát az Istenhez való imádkozással töltötte.
13 Amikor nappal lett, magához hívta tanítványait, és kiválogatott közülük tizenkettőt, kiket apostoloknak is nevezett:
14 Simont, akit Péternek is nevezett, annak testvérét, Andrást, Jakabot, Jánost, Fülöpöt, Bertalant,
15 Mátét, Tamást, az Alfeus Jakabját, Simont, akit vakbuzgónak is neveztek,
16 Jakab Júdását, és Júdást, a kariótit, aki árulóvá lett.
17 Azután lement, s megállott velük egy sík helyen. Tanítványainak nagy tömege volt jelen, valamint egész Júdeából, Jeruzsálemből, a tengerparti vidékről Tíruszból és Szidonból a népnek nagy sokasága,
18 kik azért jöttek, hogy hallgassák őt, és hogy betegségeikből meggyógyuljanak. Akiket tisztátalan szellemek zaklattak, rendre meggyógyultak.
19 Az egész tömeg azon volt, hogy megérinthesse, mert hatalom áradt ki belőle, s mindenkit meggyógyított.
20 Aztán tanítványaira emelte szemét, és így szólt: „Boldogok a szegények, mert övék az Isten királysága.
21 Boldogok kik most éheznek, mert ki fogják őket elégíteni. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok.
22 Boldogok vagytok, ha az emberek gyűlölnek titeket, ha kirekesztenek titeket, ha szidnak s neveteket, mint valami rosszat, kivetik az embernek Fiáért.
23 Örüljetek azon a napon, repessetek, mert nagy a béretek a mennyben. Hiszen ugyanígy cselekedtek a prófétákkal atyáitok.
24 Ellenben jaj nektek, gazdagoknak, mert oda van vigasztalásotok.
25 Jaj nektek, kik most beteltetek, mert éhezni fogtok. Jaj nektek, kik most nevettek, mert gyászolni és sírni fogtok.
26 Jaj nektek, ha minden ember szépet mond felőletek, mert ugyanígy cselekedtek atyáitok a hamis prófétákkal.
27 Ám azt mondom nektek, akik hallgattok engem: Szeressétek ellenségeiteket, nemesen cselekedjetek azokkal, akik gyűlölnek titeket,
28 áldjátok azokat, akik átkoznak titeket, imádkozzatok azokért, akik bántanak titeket.
29 Annak, aki arcul üt, nyújtsd a másik arcodat is, és attól, aki köpenyedet elveszi, ne tagadd meg köntösödet sem.
30 Adj mindenkinek, aki kér tőled, és ha valaki elveszi, ami a tied, ne követeld tőle vissza.
31 Úgy tegyetek az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy azok veletek tegyenek.
32 Ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, micsoda kegyelem van bennetek? A vétkezők is szeretik azokat, akik őket szeretik.
33 Ha azokkal tesztek jót, akik veletek jót tesznek, micsoda kegyelem lakik bennetek? A vétkezők is ugyanazt teszik.
34 Ha azoknak adtok kölcsön, akiktől remélitek, hogy megkaphatjátok, mit ér a nálatok lévő kegyelem? A vétkezők is kölcsön adnak a vétkezőknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza.
35 Többet tegyetek! Ellenségeiteket szeressétek! Úgy tegyetek jót, úgy kölcsönözzetek, hogy vissza semmit se várjatok. Akkor sok lesz a béretek és a Magasságos fiainak fognak titeket nevezni, mert ő jóságos a hálátlanokhoz és a rosszakhoz is.
36 Irgalmasok legyetek, mint Atyátok irgalmas.
37 – És ne ítéljetek, és akkor nem ítélnek meg titeket sem. Ne kárhoztassatok, akkor nem érhet titeket sem kárhoztatás. Adjatok felmentést, és titeket is felmentenek.
38 Adjatok, s nektek is adni fognak, igaz mértékkel, megnyomottan, megrázottan túlöntik majd az öletekbe. Mert amely mértékkel ti mértek, nektek is azzal mérnek vissza.”
39 Példázatot is mondott nekik: „Vajon képes-e vak vakot vezetni? Nem esnek-é mindketten verembe?
40 A tanítvány nincs a tanító felett. Mindenki olyan lesz, mikor helyreigazítják, mint a tanítója.
41 Miért nézed a szálkát testvéred szemében? A gerendát meg, mely a magad szemében van, nem veszed észre?
42 Hogy mondhatod testvérednek: Testvérem, hadd vessem ki a szálkát, mely a szemedben van, mikor a saját szemedben levő gerendát nem látod? Képmutató! Vesd ki először a szemedben levő gerendát, azután láss hozzá, hogy testvéred szemében levő szálkát kivesd.
43 Mert nincsen nemes fa, mely romlott gyümölcsöt teremne, meg romlott fa sincsen, mely nemes gyümölcsöt teremne.
44 Hiszen minden egyes fát a maga gyümölcséről lehet felismerni. Mert a tövisről nem szednek fügét, sem a csipkebokorról szőlőfürtöket.
45 A jó ember szívének jó kincséből hoz elő jót, és a rossz a rosszból hozza elő a rosszat. Mert a száj azt beszéli, amitől túlárad a szív.
46 Miért hívtok így engem: Uram, Uram! Ha nem teszitek meg, amit mondok?
47 Megmondom nektek, kihez hasonlít minden olyan ember, aki hallja tőlem a beszédeket, és megteszi őket.
48 Olyan emberhez hasonló, aki házat épít, aki ásni kezdett, mélyre hatolt, és az alapot a sziklára vetette. Áradás jött, és az ár nekiütközött annak a háznak, de nem volt rá ereje, hogy megingassa, mert jól épült az.
49 Aki meghallotta, de nem tette meg, hasonló olyan emberhez, aki alap nélkül a földre építette házát. Annak is nekiütközött az ár, de az azonnal összeomlott és a háznak romlása nagy lett.”
Jelenleg kiválasztva:
AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 6: CSIA
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be