A zsoltárok könyve 16

16
Dávid miktámja.
1Örökkévaló, védj meg engem,
mert hozzád menekülök!
2Ti azt mondjátok az Örökkévalónak:
„Te vagy az én Uram,
minden jó, amit kaptam, tőled származik!”
3De azt is mondjátok e föld isteneinek:
„Tőletek jön, amit lelkem kíván!”
4Akik más isteneket imádnak,
sok fájdalmat okoznak maguknak.
Nincs közöm áldozataikhoz,
amelyeket bálványaiknak visznek,
isteneik nevét számra sem veszem!
5Az Örökkévaló az én Istenem,
ő az én részem: ételem és italom!
Örökkévaló, kezedben tartod sorsomat!
6Részemet gyönyörű helyen jelölted ki,
milyen szép örökség jutott nekem!
7Áldom az Örökkévalót,
mert ő tanácsol engem,
lelkem mélyén#16:7 lelkem mélyén Szó szerint: „veséimben”. még éjjel is tanít!
8Tekintetem az Örökkévalóra függesztem,
aki jobb kezem felől van,
ezért nem rendülök meg soha!
9Ezért örül a lelkem,
és teljes szívvel örvendezek,
még testem is biztonságban nyugodhat.
10Mert te, Örökkévaló, nem hagyod lelkemet
a halottak országában.
Nem adod szented testét a pusztulásnak!
11Sőt, megmutatod az életre vezető utat,
és jelenlétedbe vezetsz, ahol tökéletes öröm vár:
a jobb oldaladon örökös öröm!

Jelenleg kiválasztva:

A zsoltárok könyve 16: EFO

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be

A YouVersion cookie-kat használ a felhasználói élmény személyre szabása érdekében. Weboldalunk használatával elfogadod a cookie-k használatát az Adatvédelmi szabályzatunkban leírtak szerint