A krónikák első könyve 16
16
1Azután bevitték a Szövetségládát abba a sátorba, amelyet Dávid készített erre a célra, és elhelyezték annak közepén. Majd égőáldozatokat és hálaáldozatokat mutattak be Istennek. 2Miután befejezte az áldozatokat, Dávid megáldotta a népet az Örökkévaló nevében, 3és minden egyes férfit és nőt megajándékozott Izráelben: mindenkinek adott egy kenyeret, egy préselt datolyából készített kalácsot és egy mazsolából készült kalácsot.#16:3 préselt… kalácsot Akkoriban így tárolták az aszalt gyümölcsöket: lapos korong-formára préselték azokat. Ez a „kalács” tehát csak a gyümölcsből állt, tészta nem volt benne. Hasonlót mai is árulnak aszalt fügéből.
4Majd Dávid kiválasztott néhányat a léviták közül, hogy az Örökkévaló Szövetségládája előtt teljesítsenek szolgálatot: hirdessék az Örökkévaló, Izráel Istene dicsőségét, adjanak hálát neki, és imádják őt. 5Ezek a léviták a következők voltak: Ászáf lett a vezetőjük, a helyettese pedig Zekarjá, azután a többiek: Jeíél, Semirámót, Jehiél, Mattitjá, Eliáb, Banájáhú, Obed-Edóm és Jeiél, aki hárfán és lanton játszott. Ászáf kezelte a cintányért. 6Benájáhú és Jahaziél papok állandó feladata volt a trombiták megfújása az Isten Szövetségládája előtt. 7Dávid ezen a napon állította először szolgálatba Ászáfot és a társait, és ekkor bízta rájuk először, hogy énekkel adjanak hálát az Örökkévalónak és dicsérjék őt.
Dávid hálaadó éneke
(Zsolt 105:1–15; 96:1–13; 106:47–48)
8Adjatok hálát az Örökkévalónak!
Dicsérjétek nagy nevét!
Hirdessétek a népeknek tetteit!
9Énekeljetek neki, dicsérjétek őt!
Mondjátok el csodálatos tetteit!
10Dicsekedjetek szent nevével!
Ti, akik keresitek az Örökkévalót,
teljes szívvel örvendezzetek neki!
11Keressétek az Örökkévalót,
kívánjátok erejét,
törekedjetek jelenlétébe szüntelen!
12Emlékezzetek csodás tetteire,
emlékezzetek csodáira és ítéleteire,
amelyeket kihirdetett,
13ó, Izráelnek, az Örökkévaló szolgájának utódai,
Jákób fiai, akiket ő kiválasztott!
14Az Örökkévaló a mi Istenünk!
Határozatai az egész földön érvényesek.
15Emlékezzetek Szövetségére örökké,
adott szavára, amelyet ezer nemzedéknek ígért,
16a Szövetségre, amelyet Ábrahámmal kötött,
az ígéretre, amelyre Izsáknak megesküdött!
17Megerősítette, mint törvényt Jákóbnak,
akit Izráelnek nevezett,
és népével örök Szövetséget kötött:
18„Neked adom Kánaán földjét örökségül,
ez lesz a te birtokod!”
19Kicsiny volt akkor még Ábrahám családja,
mint a jövevények, úgy vándoroltak a földön.
20Helyről-helyre vonultak,
országról-országra bujdostak.
21Nem engedte az Örökkévaló, hogy ártsanak nekik,
még királyokat is megbüntetett miattuk:
22„Ne nyúljatok felkent szolgáimhoz,
prófétáimat ne bántsátok!”
23Énekeljen az Örökkévalónak az egész föld!
Hirdessétek napról napra szabadítását!
24Hirdessétek dicsőségét az összes nemzetnek,
mondjátok el minden népnek csodálatos tetteit!
25Mert hatalmas az Örökkévaló,
és méltó a dicséretre!
Imádat, tisztelet és félelem illeti őt,
minden más istennél inkább!
26Mert a nemzetek istenei tehetetlen bábok csupán,
de az Örökkévaló teremtette az eget!
27Dicsőség és méltóság ragyog előtte,
öröm és erő lakik szent helyén!
28Adjatok az Örökkévalónak, népek családjai,
adjatok az Örökkévalónak dicsőséget és tiszteletet!
29Adjátok az Örökkévalónak a dicsőséget, amely megilleti,
hozzatok neki ajándék-áldozatot, jöjjetek színe elé!
Imádjátok az Örökkévalót szentségben és ékességben,
30reszkessen előtte minden ember!
Ő erősítette meg a Földet, hogy ne inogjon.
31Örüljetek, akik a Mennyben laktok,
és örvendezzen minden földi lakó!
Hirdessék mindenütt a népek között:
„Uralkodik az Örökkévaló!”
32Kiáltson örömében a tenger,
és minden, ami benne él!
Örvendjen a szántóföld és termése!
33Ujjongva énekelnek majd az erdő fái,
amikor az Örökkévaló jön!
Mert eljön, hogy megítélje a népeket,
és uralkodjon az egész Földön!
34Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert ő jó!
Mert hűséges szeretete örökké kísér!
35Mondjátok neki: „Ments meg minket szabadító Istenünk,
gyűjts össze, és ments ki a népek közül,
hadd dicsérjük szent neved,
hadd dicsekedjünk dicséreteddel!”
36Áldott legyen az Örökkévaló, Izráel Istene,
öröktől fogva mindörökké!
Erre az egész nép így felelt: „Ámen!” — és mind dicsérték az Örökkévalót.
37Így állította szolgálatba Dávid Ászáfot és a rokonait, az énekes lévitákat. Ők pedig attól kezdve megszakítás nélkül és önállóan teljesítették a szolgálatukat az Örökkévaló Szövetségládája előtt. Napi beosztásuk rendje szerint váltották egymást a szolgálatban. 38Dávid Obed-Edómot, Jeíélt és 68 lévita rokonukat is Ászáf vezetése alá rendelte, hogy segítsenek a szolgálatban. Obed-Edóm, Jedútún fia és Hószá kapuőrök voltak.
39Cádók főpapot és társait Dávid Gibeonban az Örökkévaló Szent Sátorához rendelte, a magaslatra, 40hogy az Örökkévaló Törvénye szerint, amelyet az Örökkévaló Izráelnek adott, minden reggel és este mutassák be az égőáldozatokat az oltáron. 41Velük volt Hémán, Jedútún és a többi név szerint kiválasztott lévita, hogy énekekkel dicsérjék az Örökkévalót. „Dicsérjétek az Örökkévalót, mert hűséges szeretete örökké tart!” — ezt az éneket énekelték.#16:41 énekelték Lásd 2Krón 7:6 és Zsolt 118 és 136. 42Hémán és Jedútún trombitával, cintányérral, és más hangszerekkel zenéltek az Örökkévalónak. Jedútún fiai kapuőrök voltak.
43Ezután mindenki visszatért a lakóhelyére. Dávid is hazament, hogy megáldja a családját.
Jelenleg kiválasztva:
A krónikák első könyve 16: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International