Lukács 6
6
A szombatnapi kalásztépés és a száradt kezű meggyógyítása igazoltatik
(Vers 1–5: v. ö. Máté 12,1–8. Márk 2,23–28.)
1Lőn pedig a húsvét szombatját követő második szombaton, hogy #5 Móz. 23,25. a vetések között méne által és az ő tanítványai #Mát. 12,1–5. gabonafejeket szaggatván és azokat kezeikkel kimorzsolván, ettek. 2Némelyek pedig a farizeusok közül mondának nékik: Miért cselekszitek azt, a mit szombatnapokon nem szabad cselekedni? 3És felelvén Jézus, monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor #1 Sám. 21,6. megéhezett ő és a kik vele voltak? 4Mi módon ment be az Úrnak házába és vette el a szent kenyereket és ette meg és adott azoknak is, a kik vele voltak, a melyeket pedig nem szabad megenni, #3 Móz. 24,5–9. hanem csak a papoknak? 5És monda nékik: Az embernek Fia ura #Mát. 12,8. a szombatnak is.
(Vers 6–11: v. ö. Máté 12,9–14. Márk 3,1–6.)
6Lőn pedig más szombaton is, hogy ő a zsinagógába méne és taníta, és vala ott egy ember, a kinek a jobb keze #Mát. 12,9–13. Márk 3,1–3. száradt volt. 7Az írástudók és farizeusok pedig leselkedének ő utána, ha vajjon gyógyít-e majd szombatnapon, hogy vádat találjanak ellene. 8Ő pedig tudván azoknak gondolatait, monda a száradt kezű embernek: Kelj fel és állj elő! És felkelvén, előálla. 9Monda azért nékik Jézus: Valamit kérdek tőletek: Szabad-é szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni? az életet megtartani, vagy elveszteni? 10És körültekintve mindnyájokon, monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet! Az pedig úgy cselekedék, és keze oly éppé lőn, mint a másik. 11Azok pedig eltelének esztelenséggel és beszélgetnek vala egymás közt, hogy mit cselekedjenek Jézussal?
Tizenkét apostol választása
(Vers 12–16: v. ö. Márk 3,13–19.)
12És lőn azokban a napokban, kiméne a hegyre imádkozni, és az éjszakát az Istenhez való imádkozásban tölté el. 13És mikor megvirrada, előszólítá az ő tanítványait és kiválaszta azok közül tizenkettőt, #Mát. 10,1–4. Márk 3,13–19. a kiket apostoloknak is neveze: 14Simont, a kit Péternek is neveze, és Andrást, annak testvérét, Jakabot és Jánost, Filepet és Bertalant, 15Mátét és Tamást, Jakabot, az Alfeus fiát, és Simont, a ki Zelotesnek nevezteték, 16Júdást, a Jakab fiát és Iskariotes Júdást, a ki árulóvá is lőn;
Krisztus mezei prédikácziója
(Vers 17–19: v. ö. Máté 4,23–5,1. Márk 3,7–12.)
17És alámenvén ő velök, megálla a síkságon, és az ő tanítványainak serege és a népnek nagy sokasága egész Júdeából és Jeruzsálemből és Tírusnak és Sídonnak tengermelléki határából, a kik jöttek, hogy hallgassák őt és meggyógyíttassanak betegségeikből. 18És a kik tisztátalan lelkektől gyötrettek, meggyógyulának. 19És az egész sokaság igyekezik vala őt illetni: mert #Márk 5,25.27.30. erő származék belőle, és mindeneket meggyógyíta.
(Vers 20–23: v. ö. Máté 5,3–4.6.11–12.)
20Ő pedig felemelvén szemeit az ő tanítványaira, monda: Boldogok vagytok ti szegények: #Mát. 5,3. mert tiétek az Isten országa. 21Boldogok ti, kik most #Ésa. 55,12. 65,13. éheztek: mert megelégíttettek. Boldogok ti, kik most sírtok: #Ésa. 61,3. mert nevetni fogtok. 22Boldogok lesztek, mikor titeket az emberek gyűlölnek, és kirekesztenek, és szidalmaznak titeket, és kivetik #1 Pét. 2,19. Mát. 5,11. a ti neveteket, mint gonoszt, az embernek Fiáért. 23Örüljetek azon a napon és örvendezzetek; mert ímé a ti jutalmatok bőséges a mennyben; hiszen hasonlóképen cselekedtek a prófétákkal az ő atyáik. 24De jaj néktek, #Jak. 5,1.2. gazdagoknak, mert elvettétek a ti vigasztalástokat. 25Jaj néktek, kik beteltetek; #Ésa. 65,13.14. mert éhezni fogtok. Jaj néktek, kik most nevettek; mert sírni és jajgatni fogtok. 26Jaj néktek, mikor minden ember jót mond felőletek; mert épen így cselekedtek a hamis prófétákkal az ő atyáik.
(Vers 27–36: v. ö. Máté 5,39–48.)
27De néktek mondom, kik engem hallgattok: #2 Móz. 23,4.5. Mát. 5,44. Szeressétek ellenségeiteket, jól tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, 28Áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, #Róm. 12,14–17. és imádkozzatok #Csel. 7,60. azokért, a kik titeket háborgatnak. 29A ki egyik arczodat megüti, fordítsd néki #Mát. 5,39. a másikat is; és attól, a ki felső ruhádat elveszi, ne vond meg alsó ruhádat se. 30Mindennek pedig, a ki #5 Móz. 15,7–10. tőled kér, adj; és attól, a ki elveszi a tiédet, ne kérd vissza. 31És a mint #Mát. 7,12. akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképen cselekedjetek azokkal. 32Mert ha csak azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, #Mát. 5,46.47. mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, a kik őket szeretik. 33És ha csak azokkal tesztek jól, a kik veletek jól tesznek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is ugyanazt cselekszik. 34És ha csak azoknak adtok kölcsönt, a #5 Móz. 15,7.8. kiktől reménylitek, hogy visszakapjátok, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is adnak kölcsönt a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza. 35Hanem szeressétek ellenségeiteket, és jól tegyetek, és adjatok kölcsönt, semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz, és ama magasságos Istennek fiai #Mát. 5,44.45. lesztek: mert ő jóltévő a háládatlanokkal és gonoszokkal. 36Legyetek azért irgalmasok, mint a #Eféz. 5,1.2. ti Atyátok is irgalmas.
(Vers 37–49: v. ö. Máté 7.)
37Ne ítéljetek és nem #Mát. 7,1.2. ítéltettek; ne kárhoztassatok és nem kárhoztattok; megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik; 38Adjatok, néktek is adatik; jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek néktek, a melylyel ti mértek. 39Példabeszédet is monda nékik: Vajjon a vak vezetheti-é a világtalant? avagy nem #Mát. 15,14. Ésa. 42,19.20. mindketten a verembe esnek-é? 40Nem feljebb való a tanítvány az ő mesterénél; hanem mikor tökéletes lesz, mindenki olyan lesz, mint a #Mát. 10,24. mestere. 41Miért nézed pedig a szálkát, a mely #Mát. 7,3. a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, mely a te saját szemedben van, nem veszed észre? 42Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Atyámfia, hadd vessem ki a szálkát a te szemedből, holott te a te szemedben lévő gerendát nem látod. Te képmutató, vesd ki először a gerendát a te szemedből és azután gondolj arra, hogy kivesd a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van. 43Nem jó fa az, a mely romlott gyümölcsöt #Mát. 7,16.17. terem; és nem romlott fa az, a mely jó gyümölcsöt terem. 44Mert minden fa az ő tulajdon gyümölcséről ismertetik meg; mert a tövisről nem szednek fügét, sem a szederindáról nem szednek szőlőt. 45A jó ember az ő szívének jó kincséből hoz elő jót; #Mát. 12,35. és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincséből hoz elő gonoszt: mert a szívnek teljességéből szól az ő szája. 46Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem #Mát. 7,21–23. mívelitek, a miket mondok? 47Valaki én hozzám jő és hallgatja az én beszédimet #Mát. 7,24–27. és azokat megtartja, megmondom néktek, mihez hasonló. 48Hasonló valamely házépítő emberhez, a ki leásott és mélyre hatolt, és kősziklára vetett fundamentomot: mikor aztán árvíz lett, beleütközött a folyóvíz abba a házba, de azt meg nem mozdíthatta: mert kősziklán épült. 49A ki pedig hallgatja, de nem tartja meg, hasonló ahhoz az emberhez, a ki csak a földön építette házát fundamentom nélkül: a melybe beleütközvén a folyóvíz, azonnal összeomlott; és nagy lett annak a háznak romlása.
Currently Selected:
Lukács 6: HUNK
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Public Domain